A mesterséges intelligencia az élet valamennyi területén egyre inkább meghatározó szerepet játszik, így hozzájárulhat a fenntarthatósági célok eléréséhez is. Akadnak ugyanakkor kockázatok is, az MI alkalmazása például az energiafogyasztás növekedését okozhatja.
A magyarországi nagyvállalatoknál hatalmas erők mozdultak meg a fenntarthatósági célok elérése érdekében – tapasztalja ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke. Interjú.
Egyre több a fenntarthatósági vezetői titulus Észak-Amerikában és Európában, a tőzsdén szereplő cégek szinte mindegyike kinevezett már „zöld főnököt”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyikük komoly befolyással bír a vállalat életére, miközben még a pontos feladatkörük sem alakult ki.
A barcelonai várostervezést egy mesterséges intelligencián alapuló szuperszámítógép vette át, amely egyúttal a fenntarthatóságot is sokban képes segíteni.
Ugrásszerűen emelkedik világszerte a klímával kapcsolatos bírósági eljárások száma kormányok, vállalatok ellen. Egyre több határozat szerint alapjog az élhető környezet. Az ítéletek segíthetik az éghajlatváltozás elleni harcot.
Az áramtermelés és a közlekedés dekarbonizációja mellett elindult egy újabb fontos klímavédelmi rendszer-átalakítási program: a hagyományosan nagy szennyezőnek számító acélipar karbonlábnyomának csökkentése. A hangsúly a zöldacélra kerül át, de nem mindegy, hogy ki mikor vált.
A mikrozöldségeket mesterséges forrásokból tápláló beltéri üzemekbe már sok pénzt fektettek. A technológia egyelőre sokba kerül, de a klímaválság kikényszerítheti a folytatást.
Nem kizárólag hátrányai vannak a napelemekkel termelt áram bruttó elszámolásának, mellette is szólnak érvek. A külföldi példák alapján – komplex ösztönzőrendszerrel – így is vonzó befektetés maradhat a nap erejének munkába fogása.
A feszültségekkel teli világban ma olyan vállalatvezetőkre van szükség, akik a szabályozást mankóként használják ahhoz, hogy a vállalat egészét és érdekeltjeinek életét javítsák. Ehhez ad pár tanácsot szerzőnk, akivel közösen készül a HVG ESG Top 40 listája is.
A repülés nagyságrendekkel szennyezőbb és jóval kényelmetlenebb is, mint a vasút. Mégsem igazi alternatíva az utóbbi, amíg nem lesz a jelenleginél olcsóbb és gyorsabb. Kérdés, hogy ez sikerül-e.
A szakembereket is meglepő ütemben bővülnek a globális megújulóenergia-kapacitások. Bár a részarányuk még csak 13 százalékos, a fosszilis korszak – ha lassan is, de – a végéhez közeledik. Felsmann Balázs írása.
Az EU 2050-re nullára szeretné csökkenteni az ingatlanállomány károsanyag-kibocsátását. Ehhez óriási lakásfelújítási programra lesz szükség, amelynek az első eredményei néhány év múlva már láthatóak lesznek.
A nagyüzemi állattenyésztésben a klímára leselkedő veszélyt látók helyettesítő proteinforrásként rovart, az illúzió és íz megtartására pedig laborban készült húst ajánlanak. Az előbbihez a húsevőknek gusztusuk, az utóbbira pénzük nincs.
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének egyik eszköze lehet a regeneratív mezőgazdaság. Európában nincs hivatalos szabályrendszere, fő kérdésekben még a követői között sincs egyetértés.
Egy tábla csoki gyártása a számítások szerint több száz gramm szén-dioxid kibocsátásával és többkádnyi víz felhasználásával jár. Az Európai Unio elsőként lépett fel a világon a fenntartható csokoládégyártásért, egyben harcot hirdetve az erdőirtás és a gyermekmunka ellen.
A klímaváltozás árnyékában kulcsfontosságú a környezetpszichológia: feltárja, hogyan hat ránk a bolygónk állapota, és segít megérteni, miként alakíthatjuk fenntarthatóbbá mindennapi életünket. A jövőnkért folytatott harc a fejünkben kezdődik – modja Dúll Andrea környezetpszichológus.
A következő években nagyot nőhet a magyarországi biogáztermelés, amire már készül az egyelőre nem nyilvános akcióterv. A számítások szerint a támogatás nem kerülne sokba és gyorsan megtérülne, az időjárásfüggő megújulóenergia-termelés kiegészítéseként is hasznos volna.
Jól ismerjük a nyugati országok zöldítési törekvéseit és azok buktatóit, de kevesebbet tudunk a teljesen más alapállásból induló Ázsiáról és Afrikáról. Losz Ákossal, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető gázpiaci elemzőjével erről is beszélgettünk.
A karbonvám bevezetésével szorítja rá az EU a vállalatokat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az új rendszer elindítása egyelőre lassan halad, a magyarországi cégek még csak ismerkednek vele.
Egyre több szó esik arról, hogy „vissza kell tartani” (tározni) kell a hazai vizeket, s azok egy részét nem szabad kiengedni az országból, mert mind kevesebb van belőlük. A víz a XXI. század stratégiai erőforrása.
